[13:22] .:|építési engedély|:.

Most látom, hogy november végén írtam utoljára, hogy építési engedély láthatáron - hát végülis tegnapelőtt kaptuk meg.

Jogerőre még várni kell; az építkezésre meg méééééég többet (ha egyáltalán).

Gyorshír rovatunkat hallották.

[00:45] .:|építési engedély a láthatáron|:.

Ma bementem az önkorihoz és leadtam a hiánypótlás nagyját. A lényeg persze a talajmechanika volt; a főépítészi véleményt mostanra sikerült bekérniük a szobában egy székkel mellettük ülő főépítésztől, bámulatos!

Egy dologról nem sikerült meggyőznöm az ügyintézőt: a házon nem terveztünk 1 méternél magasabb támfalat. Sajnos nem készült pont olyan metszet, amin látszik, hogy a bejárathoz vezető tereplépcső hogyan kapcsolódik a házhoz és a mellette lévő két vonal az milyen magas támfal (szerintem nincs több 20 centinél), így csak eléggé erőtlenül tudtam mondogatni a magamét, hogy biztos, hogy nincs nagy támfalunk. Egy nyilatkozatot kell vinnem valamelyik tervezőnktől (építész/statikus), hogy a támfal megáll. Majd azért igyekszem megoldani mondjuk úgy, hogy egy turbózott terven látható legyen, hogy mik ott a tényleges terepviszonyok és akkor nem kell feleslegesen megnyilatkozni.

A derítőről és a ciszternáról abban maradtunk, hogy pillanatnyilag elegendő a helyszínrajzon bejelölni a tervezett helyüket egy tervezett nagysággal (részletrajz nem kell).

Végülis az építési engedélyt így megírja és kiadja, azzal a megszorítással, hogy a jogerősítéshez szükséges lesz bemutatni a fenti nyilatkozatot (vagy valami azzal egyenértékűt).

Az ügyintéző úr amúgy maximálisan korrekt volt, végigbeszéltük az engedély érvényességének idejét és a használatbavételt is, sok hasznos információval lettem gazdagabb.

Szóval egyik szemem sír, a másik üveg nevet, hogy végülis csak megszületik az az engedély, de csak nem kezdünk bele belátható időn belül itt semmiféle építkezésbe, sajnos.

(Pedig a munkahelyemtől 35 perc az út, ami csak kicsit több, mint a jelenlegi lakásunkhoz; igaz, télen ez azért felkúszhat 1 órára is, mikor a tinnye-perbál úton a gerincen hófúvásban araszol az ember, ugye. Persze ma is kiugrottam megnézni a telket - tök sötét volt, kábé csak minden második közvilágítási lámpa üzemel -, mert nem voltam a talajmechanikusok óta. Az a csend, ami van, egyszerűen lebilincselő.)

[23:22] .:|csak lassan, bizonytalanul|:.

Ma-holnap jár le az engedélyezési eljárásban kért hiánypótlás határideje; holnap beviszem, ami eddig megvan (talajmechanika, építész tervi hiányok), és beszélek az ügyintézővel, hogy a maradékra mit szeretne látni. Két dolog hiányzik: a szennyvíz derítő és a ciszterna terve. Az előbbit előregyártott betonelemekből gondolnám megvalósítani, meg hát elvileg az utóbbit is, csak annál komolyabb méretezésre van szükség (hidrológiailag, szinte), amit kútfejből hirtelen nem tudok megoldani (bár ha előszedném a hidrológia könyvemet... hmm...).

Az ügyintéző úr megjegyezte, hogy neki nem sürgős, mire replikáztam, hogy nekünk sem az az engedély; jelen helyzetben őrültségnek tartanám belekezdeni bármiféle kivitelezésbe - úgyhogy lesz egy telkünk meg rá egy kafa tervünk engedéllyel, és minden további bizonytalan.

Nem túl jó hírek, de hát a mai kis magyar (v)iszonyok közt ennél többet nem mer az ember bevállalni, ami valahol mélyen rohadt szomorú.

Jogok fenntartva, BELEÉRTVE A MEGFILMESÍTÉS JOGÁT IS.